🎃 Halloween – az ősi kelta tűzünneptől az amerikai édességkultuszig
Sokan még ma is ferde szemmel néznek Halloweenre, újkeletű, „sátánimádó” amerikai divatnak tartják. Pedig ez az ünnep jóval régebbi, mint gondolnánk — több mint kétezer éves múltja van, és mélyen gyökerezik az emberiség egyik legősibb félelmében: a halál és az elmúlás misztikumában.
Ősi gyökerek – a Samhain éjszakája
Halloween története az ősi kelta Samhain ünnepéig nyúlik vissza, amelyet október 31-én tartottak, a kelta újév előestéjén. A betakarítás végét és a sötét évszak kezdetét ünnepelték ekkor – egy olyan időszakot, amikor a kelták szerint elmosódott a határ az élők és a holtak világa között.
A falvakban a tűz kiégett a kandallókban, majd a druidák új lángot gyújtottak a főtéren, amelyet a családok hazavittek, hogy újrakezdést és összetartozást szimbolizáljanak. A szellemek kiengesztelésére étel- és italfelajánlásokat tettek, a gonosz lelkek elriasztására pedig állatbőrökből és maszkokból készítettek jelmezeket — innen ered a mai Halloween jelmezes hagyománya is.
A maskarás falusiak házról házra jártak, énekeltek a halottak lelkeiért, és ezért cserébe süteményt, kalácsot kaptak. Ha pedig valahol csíny történt, azt a „gonosz szellemekre” fogták. Ez a szokás alakult át később a ma ismert „Trick or Treat” hagyománnyá.
Lámpás Jack legendája
A középkori Írországban született meg a Jack-o’-lantern, azaz a töklámpás legendája.
A népmese szerint Stingy Jack rászedte az ördögöt, majd alkut kötött vele: halála után sem a pokolba, sem a mennybe nem jutott, így örök vándorlásra kárhoztatott lélek lett. Egyetlen fényforrása egy izzó parázs volt egy kivájt répaszoborban, amely azóta is világít az éjszakában.
Az írek e történet nyomán répalámpásokat tettek ablakaikba, hogy elűzzék Jack-et és a bolyongó szellemeket. Az amerikai kontinensen a répa helyett hamarosan tökből faragták ki a lámpásokat – innen a ma is ikonikus, faragott töklámpás hagyomány.
Az egyház válasza: Mindenszentek és Halottak Napja
A kereszténység térhódításával az egyház igyekezett a pogány szokásokat „megszelídíteni”.
A 9. században Gergely pápa november 1-jére helyezte Mindenszentek napját, majd november 2-át Halottak napjává tette. Samhain estéje így kapta az All Hallows’ Eve (Mindenszentek előestéje) nevet, amely később rövidült le Halloweenre.
Az ünnep amerikai reneszánsza
Az első amerikai telepesek puritán szigorúsága miatt Halloween sokáig tiltott maradt.
A 19. században azonban ír bevándorlók milliói vitték magukkal szokásaikat, és az ünnep fokozatosan amerikai formát öltött.
A 20. századra Halloween közösségi eseménnyé vált: a tűz és szellemvilág mítosza háttérbe szorult, helyét gyermekbarát mulatságok, jelmezbálok, édességgyűjtés és horrorfilmes ihletésű dekorációk vették át. A „Trick or Treat” a gyerekek egyik legjobban várt eseményévé nőtte ki magát.
Halloween ma – az ősi félelem modern arca
Amerikában Halloween hangulata egyedülálló. Október elejétől házak milliói díszülnek fel tökökkel, pókhálókkal, csontvázakkal.
A New York-i West Village Halloween Parádéja világszerte híres, több millió látogatót vonz évente.
A Halloween ugyanakkor ma már óriási üzlet is: az Egyesült Államokban évente több milliárd dollárt költenek dekorációkra, jelmezekre és édességre – csak házi kedvencek kosztümjeire például félmilliárd dollárt költöttek 2021-ben.
Lassan ugyan, de ahogy az amerikaiak átvették ezt az ünnepet , úgy átvesszük mi magyarok is. Bár , ha jobban utána ássuk magunkat, kiderül, hogy Magyarországon bizony régóta van töklámpás.
